Tegyi Enikő bejegyzése
Ügyfelemnek, Gábornak a főnökével volt gondja. Hirtelen haragú, lobbanékony ember volt Béla, az igazgatója, a vezetői megbeszéléseken mindenkinek torkára fagyott a szó, amikor dühkitörést kapott Béla. Senki meg sem mukkant ilyenkor. A személyes megbeszéléseken is gyakran legorombította beosztottjait, Gábort is, gyakran illette becsmérlő szavakkal, a mondatait sem mondhatta végig. Hogyan tud változtatni a dolgok állásán? Ez volt a kérdése.
- El szeretnék tudni jutni odáig, hogy el tudjam mondani neki, nyilván tisztelettel, amit akarok és jónak látok, és ő végighallgatna, személyeskedés helyett a tartalmi dolgokkal foglalkoznánk, konstruktívan – fogalmazta meg kérdéseimre a célt.
Gáborral beszéltünk kicsit arról, hogyan lehet konstruktívan kezelni és átalakítani egy indulatosan fejünkhöz vágott kritikát, alaposan felkészültünk a soron következő vezetői megbeszélésükre, Megint csak kérdéseimre részletesen kidolgozta, mi hozhat változást a megszokott helyzethez képest. 1. Márpedig megszólal és kiáll magáért, ha olyant tapasztal, ami igazságtalannak és méltánytalannak érez, 2. megőrzi a higgadtságát, nem mutat érzelmi reakciót a sértésekre, elengedi őket a füle mellett, mert csak olaj lenne a tűzre, viszont 3. kéréssé (át) fogalmazza a főnöke kirohanásait, indulatos szemrehányásait, magyarán azt fogalmazza meg, szerinte mit szeretne kérni tőle Béla. Ettől reményei szerint Béla lehiggad, és konstruktívabb mederben folyik tovább az értekezlet. Ez volt a terv.
Mivel Gábornak nagyon tetszettek azok a kissé “furcsa” kérdések, melyeket tőlem hallott az ülésen, felírt párat, illetve kért tőlem olyan brief coaching kérdéstechnika-kártyákat, melyeket a coach-képzésen használok a tanuló coachokkal. Ilyeneket szeretett volna feltenni Bélának.
Derült arccal érkezett a következő alkalommal. Elmondta, hogy Béla, a főnöke hozta a megszokott formáját és nekik támadt, ő higgadtan, eltökélten vet egy mély levegőt és – átkeretezte, átfogalmazta az elhangzottakat (igen, ahogyan a coachok is szokták). A konstruktív elemeket kihangosította, az inkább destruktív megnyilvánulásokon elegánsan fölülemelkedett, elmondta, az ő értelmezése szerint a főnöke ezt és ezt szeretné kérni tőlük, ez és ez erőforrásként rendelkezésre is áll és megkérdezte tőle: mi legyen tehát a következő kis lépés előre?
A csapat teljes döbbenetére főnökük erre elcsendesedett, szép sorban megválaszolta a feltett kérdéseket, a megbeszélés jó eredménnyel és vállalható hangulatban ért véget.
Gábor nagyot nőtt, kollégái és főnöke szemében egyaránt, Béla soha nem szólt Gáborhoz többé a korábban szokásos letromfoló stílusban.
Másfél év múlva Gábor újra keresett. A régi gondok valóban tartósan megoldódtak, viszont a szervezeti átalakulás közepette szeretett volna egy nemzetközi üzleti központot létrehozni a cégben, és oda kimenekíteni a csapatát, a teljes bizonytalanságból. Kérte, segítsek a felkészülésben, tegyem csak fel a szokatlan, jól meggondolkodtató kérdéseimet, folytassuk a már jól bevált együttműködésünket.
Dolgozni kezdtünk és szépen haladt, már úgy tűnt, vannak támogatói, megnyert támogatónak nemzetközi riválisokat is, kezdett összeállni a szükséges “muníció”: költségvetés, pozíciók, szervezeti jóváhagyás. Fontos beszélgetésre készült egy magas beosztású vezetővel, amikor gyülekezni kezdtek a viharfelhők, beerősítettek az ellenérdekeltek, zárt ajtókra talált pár fontos elintézendőben. Nekiduráltuk magunkat, elkezdtük összeszedni ismét az erőforrásokat, hogy mire támaszkodhat: mit csinált meg jól a csapat, mi bizonyítja az eredményeket, ki tud még szót emelni mellettük, ki szövetséges, ki kinél és hogyan tud lobbizni ebben a helyzetben. Kiderült, másnap találkozik Bélával, az igazgatójával.
Fontos kommunikációs helyzetek előtt át szoktuk beszélgetni a szokásos “forgatókönyvet”:
- Mivel szeretnél felállni a beszélgetés végén?
- Mi az, amit mindenképp el akarsz mondani?
- Mi az, amire mindenképp választ akarsz kapni?
És feltettem egy meglepő „erőforrás”-kérdést:
- Hogyan, miben tud hasznos lenni Neked Béla?
Dermedt csend után, a homlokára csapott:
- Hát ez az! Ahol ő megindul, ott átviszi a falat! És ő támogat! Megkérem, hogy szóljon pár szót a kritikus szervezetek vezetőinek!
Úgy láttam, befejezhetjük Gáborral a coachingot. Célba értünk.